BLOG

5 dolog, amit egy fenntarthatósági menedzsernek tudnia kell

5 dolog, amit egy fenntarthatósági menedzsernek tudnia kell

Pénzügyi-befektetési, munkaerő-megtartási és a vevők szempontjából is kritikus kérdéssé vált, hogy a vállalatok milyen fenntarthatósági lépéseket tesznek a következő években. Emiatt világszerte, a legnagyobb világcégek esetében is óriási a hiány fenntarthatósági szakemberekből, akik beépíthetik a zöld szempontokat a cégek működésébe. Mit kell tudnia egy ilyen fenntarthatósági menedzsernek?

Világszerte hiány van fenntarthatósági szakemberekből: a napokban a Google zöld törekvéseiért felelős vezetője posztolta ki, hogy a globális piac legnevesebb cégei (például a Coca-Cola, a LEGO vagy a Meta/Facebook) keresik ESG-hez (environment, socal, governance, azaz környezeti, társadalmi, vállalatirányítási tényezők) értő munkatársaikat.

Ez a trend Magyarországon is érzékelhető, hiszen az ESG szempontok mind fontosabbá válnak a finanszírozás/befektetések, a munkaerő megtartása (employer branding) és kisebb mértékben a vevők megnyerése szempontjából. Ma az ESG és a fenntarthatóság kőkemény, pénzügyi kockázati kérdés is, hiszen egyre több bank dönt úgy, hogy csökkenti a hitelezést azon ügyfeleinek, amelyeknek nincsen számonkérhető net-zero, azaz karbonlábnyom-csökkentési stratégiájuk. Az ESG jelentési kötelezettség 2023-tól a hazai, tőzsdei cégek esetében is fennáll, így fontos, hogy a vállalatok alkalmazásában vagy szerződéses partnereként képzett fenntarthatósági menedzserek álljanak.

Mit kell tudnia egy fenntarthatósági menedzsernek? A kérdésre Lévai Gábor és Wiszkidenszky András válaszol, akik tavaly úttörőként hozták létre itthon a Certified Sustainability Manager (minősített fenntarthatósági menedzser, CSM) képzést.

1. Stakeholder szemlélet:
nem elég bevezetni egy cégnél például a szelektív hulladékgyűjtést – ez eyszerű, látványos, jól kommunikálható akció, de valójában nem javít túl sokat a környezeti, társadalmi hatáson. Ehelyett a fenntarthatósági menedzsernek a több utánjárást, átgondolást igénylő stakeholder-szemléletet kell képviselnie, vagyis feltérképeznie vállalata érintettjeit, és őket figyelembe véve állapítania meg, milyen stratégiát érdemes követni. Hiszen közvetlenül vagy áttételesen ezeket a stakeholdereket érintik majd a lépések, és rajtuk keresztül sokszorozódhat meg a társadalomra és a környezetre gyakorolt, pozitív hatás.

2. Alapfogalmak értése:
az ESG viszonylag új terület, nagyon sok friss szakkifejezés kering a nemzetközi üzleti világban és sajtóban. Maga a fenntarthatóság fogalma is ingoványos talaj, ezért a CSM-nek tudnia kell kontextusba helyeznie, és hogy mit tud megtenni érte. Mindehhez pedig megismerni, majd követni kell az ágazat nemzetközi trendjeit.

3. Impact szemlélet:
annak eldöntése, hogy melyik akció valóban nagy hatású (erre utal az angol impact szó, amely itt pozitív társadalmi és környezeti hatást jelent), és melyik az, amelyik csak annak látszik, és a greenwashing, azaz a tartalom nélküli kommunikációs trükk kategóriájába esik. És persze mindent meg kell tudni mérni: a hatásmérés nélkül nem fog tudni a vállalat valós, számon kérhető ESG stratégiát alkotni, ami hosszabb távon a fiatal munkaerő és a vevők elvesztését vagy finanszírozási nehézségeket is okozhat.

4. Fenntarthatósági jelentés:
a vállalatok életében a fenntarthatósági vagy ESG jelentés az, amely képet ad a cég környezeti, társadalmi és etikai törekvéseiről. Ez lehet nyomtatott vagy digitális kiadvány, weboldal, a lényeg, hogy a fenntarthatósági menedzser a felelős elkészítéséért és tartalmáért. A (jó) fenntarthatósági jelentés az elengedhetetlen transzparencia és őszinteség záloga.

5. Szakmai közösség:
más szakmákhoz hasonlóan ez sem magányos küzdelem, a jó fenntarthatósági menedzsernek hasznos ismernie azokat a szervezeteket, cégeket, kiemelkedő személyiségeket, akikhez fordulhat, ha a szakmai kihívás előtt áll vagy ha továbbképezné magát. A CSM-képzés tanárai és két évfolyamnyi hallgatója révén például tud ilyen közösségként szolgálni.